oldal_banner

hír

A 4,4′-metilén-bisz-(2-klóranilin) ​​„MOCA” foglalkozási expozíciójának felmérése egy új, érzékeny biológiai monitorozási módszerrel

Egy új, nagy specificitású és erős érzékenységű analitikai módszert sikeresen fejlesztettek ki a 4,4′-metilén-bisz-(2-klóranilin), közismert nevén „MOCA” meghatározására emberi vizeletben. Fontos megjegyezni, hogy a MOCA egy jól dokumentált rákkeltő anyag, amelynek toxikológiai bizonyítékai megerősítik rákkeltő hatását laboratóriumi állatokban, például patkányokban, egerekben és kutyákban.

Mielőtt ezt az újonnan kifejlesztett módszert valós munkahelyi környezetben alkalmazták volna, a kutatócsoport először egy rövid távú előzetes vizsgálatot végzett patkányokon. A preklinikai vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy azonosítsa és tisztázza a MOCA vizelettel történő kiválasztásával kapcsolatos bizonyos kulcsfontosságú sajátosságokat az állatmodellben – beleértve olyan szempontokat, mint a kiválasztási sebesség, az anyagcsere-útvonalak és a kimutatható szintek időablaka –, szilárd tudományos alapot teremtve a módszer későbbi emberi mintákon történő alkalmazásához.

A preklinikai vizsgálat befejezését és validálását követően ezt a vizeletalapú kimutatási módszert hivatalosan is alkalmazták a francia ipari vállalatoknál dolgozók MOCA-val való foglalkozási expozíciójának mértékének felmérésére. A felmérés két fő, a MOCA-hoz szorosan kapcsolódó munkakörnyezetet ölelt fel: az egyik maga a MOCA ipari termelési folyamata, a másik pedig a MOCA poliuretán elasztomerek gyártásában térhálósítószerként való felhasználása, ami egy gyakori alkalmazási forgatókönyv a vegyiparban és az anyagiparban.

A munkavállalóktól ezekben a forgatókönyvekben gyűjtött vizeletminták nagymértékű vizsgálata során a kutatócsoport megállapította, hogy a MOCA vizelettel történő kiválasztási szintje széles skálán mozgott. Konkrétan a kiválasztási koncentrációk a kimutathatatlan szinttől – literenként kevesebb, mint 0,5 mikrogramm – legfeljebb 1600 mikrogramm/literig terjedtek. Ezenkívül, amikor a MOCA N-acetil metabolitjai jelen voltak a vizeletmintákban, koncentrációjuk következetesen és szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az anyavegyület (MOCA) koncentrációja ugyanazon mintákban, ami arra utal, hogy maga a MOCA a vizelettel ürülő elsődleges forma, és a kitettség megbízhatóbb mutatója.

Összességében úgy tűnt, hogy a nagyszabású foglalkozási expozíciós felmérés eredményei tisztességesen és pontosan tükrözik a megkérdezett munkavállalók teljes MOCA-expozíciós szintjét, mivel a kimutatott kiválasztási szintek szorosan összefüggtek munkájuk jellegével, az expozíció időtartamával és a munkakörnyezeti feltételekkel. Továbbá a tanulmány egyik fontos megfigyelése az volt, hogy miután az analitikai meghatározásokat elvégezték és célzott megelőző intézkedéseket vezettek be a munkahelyeken – például a szellőztetőrendszerek fejlesztését, a személyi védőfelszerelések (PPE) használatának fokozását vagy a folyamatok optimalizálását –, az érintett munkavállalók vizelettel történő MOCA-kiválasztási szintje gyakran nyilvánvaló és jelentős csökkenést mutatott, ami bizonyítja ezen megelőző beavatkozások gyakorlati hatékonyságát a MOCA-nak való foglalkozási expozíció csökkentésében.


Közzététel ideje: 2025. október 11.